Tanítás. Nem csak tanári feladat. Egy új munkatárs betanítása, közös házi írás a gyermekeddel, mind olyan feladat amihez bizonyos oktatói képességekre lesz szükséged. És hogy mik ezek? Lássuk!

1. Bizalom

A tanítás egyik alapja a bizalom. Bízni kell az emberekben, hinni kell hogy az emberi természet végül is jó, és minden helyzetben változhat. A tanulás a túlélésre és a fejlődésre vonatkozó vágyakat foglal magában - alapvetően egy evolúciós előnyről van szó. Nyilvánvalóan a természeti törvények is a tanulékonyabb, gyorsabb fajoknak kedveznek. Mai viszonyok között így értelmezhetjük: ha ezt megtanulom jobb esélyeim lesznek az életben: jobb munka, nagyobb fizetés, magasabb életszínvonal.

Éppen ez az a motívum amire fel kell hívnunk a figyelmet, ez viszont bizalmat is feltételez. Ha a tanulás folyamata azzal kezdődik, hogy az emberek lusták, passzívak, és nem törődnek a feladataikkal, az eredmény is biztosan kudarcba fúl. 

2. Tekintély

A tekintély is alapvető fontosságú kérdés. Vajon melyik az előnyösebb: ha a tanító személye tekintélyt parancsoló, vagy inkább közvetlen, barátságos?

A kérdés nem annyira egyszerű, hogy egyértelmű döntést hozhassunk. Mindig a feladat jellegéből kell kiindulni, és ehhez mérten kell meghatároznunk oktatói stílusunkat.

Minden attól függ, hogy mit is akarunk megtanítani. Ha a feladat bonyolult, sok időt vesz igénybe az elsajátítása, nincs még egyértelműen jó megoldás, vagy valamilyen kreatív válaszra van szükség, akkor a közvetlen/kollegiális módszer sokkal jobban működik majd. (Például fotóművészeket nem lehet hatékonyan parancsoló szigorral fejlődésre ösztönözni.)

Ha viszont a megoldás rendelkezésre áll, aránylag könnyen elsajátítható, és relatíve sok embert kell megtanítani rá, akkor a tekintély nélkülözhetetlen. Katonai kiképzésen éppen ezért nem lehet haverkodó stílusban ismereteket átadni.

3. Idő

Minden esetben ki kell jelölni, hogy mennyi időt szánsz az adott ismeretcsoport átadására. Ez ugyanis teret szab annak, hogy mikorra kell megtanulni amit mondasz. Az akkreditált oktatásban sem véletlen működik ez így. Feladat (tananyag), felelős (diák), határidő (a beszámoló napja).

4. Kommunikáció

Az ismeretátadás is egy kommunikációs folyamat. Éppen ezért kell minden kommunikációs akadályt elhárítani az útból, hogy sikerrel taníthassunk meg bárkinek bármit. Ez számos esetben nem valósul meg ("Hülye a tanár") és bizony komoly hatással van az oktatás sikerességére is.

Ahogy a korábbi pontokban is kifejtettük, a kommunikációnak is fontos elemei lesznek a bizalom (a tanítvány felé), és a tekintély vagy tisztelet (amelyet a diák oktatója irányában érez).

5. Ok és okozat

A tanuláshoz, tanításhoz elengedhetetlenül fontos, hogy rendszerben tudjunk gondolkodni, ugyanis az ismeretek elsajátítása sem más, mint egymásra épülő információk rendszere. 

Ahogy nem érdemes alapok nélkül házat építeni, úgy az oktatás során is figyelembe kell venni, hogy azok akiknek szeretnénk megtanítani valamit, rendelkeznek-e az elsajátításához szükséges alapvető információkkal. A siker érdekében nélkülözhetetlenül fontos, hogy gondoskodjunk erről!